Levéltári archívumok szerint az 1720-as években, gróf Buttler János községi földbirtokos szorgalmazására létesített iskolát, az akkor már önálló plébánia. Ez mindössze két tanteremből állt, s egyetlen kántortanító gondoskodott a nebulókról.

A falu lakói elsősorban földművelő parasztok voltak, akik nem szívesen járatták gyermekeiket iskolába, így elég kevés tanulni vágyó koptatta a padokat.
Jelentős fejlődésről nincsenek források, a legidősebbek visszaemlékezései alapján 1820 körül bővült az intézmény 1 tanteremmel, mely a 48-as szabadságharc idején a kápolnai csatához felvonuló honvédségnek szálláshelyül szolgált.

Az Eötvös kultúrpolitika eredményeként 5 főre nőtt a tanítók száma, akiknek főképp olvasást, írást, számtant és vallástant okítottak, mivel a fenntartó továbbra is a katolikus egyház, illetve a község kegyura volt.

Valamennyi forrás szerint az iskola egész története során a tanítók kevés javadalmazása és a tankötelesek hiányos beiskolázása okozta a legfőbb gondot.
Jellemző adatok az 1910-es évekből: a falu lakossága 5000 főre tehető, a tankötelezettek száma 600 fő, s ezek 50 %-a végezte el a 4.osztályt, 30 %-a pedig a 6.osztályt.

1929-ben 6 új tanterem épült, a mellette 5 nevelő lakás is. A tantermek száma így 9-re növekedett, de öt különböző helyen, ekkor már 9 tanerő dolgozott a faluban. Primitív feltételek mellett 6 osztályt tanítottak az akkori pedagógusok. Nem volt füzet, gyakori volt az írószerhiány és a szemléltető eszközök hiánya.
A II. vh. idején az iskolai termek német, majd szovjet katonák szálláshelyéül szolgáltak. A nevelők közül öten katonai szolgálatot teljesítettek. A harcok 1944. november 14-én megszűntek a községben, s újra elkezdődhetett a falu mindennapi élete. A tantermek berendezései tönkrementek. A tanítás csak 1945 márciusában indult meg. A kb. 600 gyermek közül azonban csak 150-en kezdték meg a tanévet, ennek ismét gazdasági okai voltak.

A 8 évfolyamos általános iskola bevezetését megelőzően Erdőtelken már 3 éve folyt ilyen oktatás kísérleti céllal. Az iskolák államosítását követően indult meg egy intenzívebb iskolafejlesztés.

Az új otthon a volt Buttler kastély épülete lett, melyet a lakossági összefogás 1 év alatt társadalmi munkában használhatóvá tett. Az újjávarázsolt épületben 1953-ban új korszak kezdődött. Az eddigi 5 helyen lévő 9 tanterem helyett így lett 8 tanterem a kastélyban és 4 tanterem a régi iskola épületében. 23 tanító és szaktanár oktatott közel 550 gyermeket 16 tanulócsoportban.

Bár óriási előrelépés volt, a kastélyba történő beköltözés, de a tanításhoz szükséges feltételeket még ez az épület sem tudta igazán biztosítani. Ezt ismerte fel a termelőszövetkezet és egy korszerű iskola építésére 10 millió forintot ajánlottak fel. A megyei és községi tanács hozzájárulásával 1984-ben elkészült az új iskolaépület, melyhez zsibongóval kapcsolódik a régi szárny és egy zárt folyosóval a tornaterem.

Végezetül essék szó arról, hogy miért kapta Mikszáth Kálmán nevét az iskola.

Mint szó volt róla, a tanítás sokáig a kastély épületében folyt. Több hónapig vendégeskedett itt annak idején az író Mikszáth Kálmán. Ekkor gyűjtött anyagot készülő regényéhez, a Különös házassághoz, amelynek néhány jelenete ebben a kastélyban játszódik, s szereplői valaha itt is éltek. Ezért kapta iskolánk a kastélyba való beköltözés után a Mikszáth Kálmán nevet, s ezt máig is viseli.